A nagy titok – menyasszony vagy feleség?

Szeretném most az újjászületés folyamatának egy nagyon szemléletes példázatát megmutatni. Ez egy olyan titok, ami sokak számára el van rejtve, pedig ha olvassuk a Bibliánkat, ott van nagyon világosan a szemünk előtt.

Korábban mutattam már, hogy Jézus tanítványai Isten gyermekei voltak már akkor, amikor a hegyi-beszéd elhangzott, hiszen arra tanította őket Jézus, hogy Atyának szólítsák meg Istent az imádságukban. Viszont a tanítványok újjászületése ekkor még nem történt meg. Ebből látszik, hogy az Isten gyermekévé válás és az újjászületés nem ugyanaz. Legalábbis a tanítványok életében ez a két esemény egészen biztosan egymástól elkülönült.

Nézzük meg, mit mondott Bemerítő (vagy Keresztelő) János Jézusról és a tanítványairól:

„Akinek jegyese van, vőlegény az. A vőlegény barátja pedig, aki ott áll és hallja őt, örvendezve örül a vőlegény szavának. Ez az én örömöm most beteljesedett. Neki növekednie kell, nékem pedig alább kell szállnom.” (János 3:29-30)

Ki kicsoda itt? Miről beszélt Bemerítő János? Jézus a vőlegény, János pedig saját magáról azt mondja, hogy ő a vőlegény barátja. De ennek a vőlegénynek van egy jegyese is, aki nem más, mint a tanítványok! Mit jelent ez? Azt, hogy az eljegyzés már megtörtént, a tanítványok már itt Jézus menyasszonyai voltak!

A hívő életünk elején, amikor Jézus tanítványává válunk, Isten gyermekévé leszünk. De történik ekkor valami más is. Megtörténik az eljegyzés, a szövetségkötés Jézussal: ekkor az Ő menyasszonya leszünk.

Ugorjunk most egy jó nagyot előre, nézzük meg, hogy Pál az Efézusbeliekhez írt levélben hogyan írja le Krisztus és az Ő egyháza (ami nem egy intézmény, hanem hívőknek egy csoportjából áll) kapcsolatát! Figyeljük meg, hogy nem vőlegény-menyasszony, hanem férj-feleség kapcsolatról beszél!

„Ti asszonyok a ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Úrnak. Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az egyháznak, és ő a test megtartója is. De amiképpen az egyház engedelmes a Krisztusnak, azonképpen az asszonyok is engedelmesek legyenek férjüknek mindenben. Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, amiképpen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért. Hogy azt megszentelje, megtisztítva a víznek fürdőjével az íge által, hogy majd Önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat, úgy hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen. Úgy kell a férfiaknak szeretni az ő feleségüket, mint az ő tulajdon testüket. Aki szereti az ő feleségét, önmagát szereti. Mert soha senki az ő tulajdon testét nem gyűlölte, hanem táplálgatja és ápolgatja azt, amiképpen az Úr is az egyházat. Mert az Ő testének tagjai vagyunk, az Ő testéből és az Ő csontjaiból valók. Annakokáért elhagyja az ember atyját és anyját, és ragaszkodik az ő feleségéhez; és lesznek ketten egy testté. Felette nagy titok ez: de én a Krisztusról és az egyházról szólok.” (Efézus 5:22-32)

Sokan tévesen úgy képzelik el Krisztus és az Övéi kapcsolatát, hogy egy test van, aminek Jézus a feje, mi pedig ennek a testnek vagyunk a tagjai. Igen, van Pálnak egy ilyen példázata is, de itt nem egészen erről van szó. Pál itt arról beszélt, hogy pontosan úgy feje Krisztus az egyháznak, ahogyan a férj feje a feleségnek. De a férjnek és a feleségnek a házasságuk előtt két külön testük van. Ezt a két testet szerkeszti Isten eggyé, amikor összeházasodnak. Ugyanez a helyzet Krisztus és az Ő egyháza között. Két testről van szó, az egyik Krisztus teste, a másik test pedig a menyasszony teste. Krisztus úgy lesz feje az egyháznak, ahogyan a férj feje a feleségnek: vagyis házasságban!

Figyeljük meg, hogy Pál visszautal a teremtésre, az első házasságkötésre:

„Bocsátott tehát az Úr Isten mély álmot az emberre, és ez elaludt. Akkor kivett egyet annak oldalbordái közül, és hússal töltötte be annak helyét. És alkotta az Úr Isten azt az oldalbordát, amelyet kivett az emberből, asszonynyá, és vitte az emberhez. És mondat az ember: Ez már csontomból való csont, és testemből való test. Ennek asszonyember legyen a neve, mert emberből vétetett. Ezért elhagyja a férfi az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.” (1 Móz 2:21-24)

Szinte szóról szóra ezt idézte Pál az Efézusbeliekhez írt levélben, majd hozzátette, hogy felette nagy titok ez, de ő Krisztusról és az egyházról szól! Vagyis Krisztus és az egyház között házassági kapcsolat van!

Honnan indultunk ki? Amikor a tanítványok elkezdték Jézust követni, az Úr szövetséget kötött velük, eljegyezte őket. Ez volt az első szövetségkötés. De ezután hátra van egy második szövetségkötés, a házasság. Majd a halálunk után? Egyáltalán nem. Ahogyan Isten országába sem a halálunk után kell bekerülnünk, hanem már itt a földi életünkben, ugyanilyen az Úrral kötött házasság is.

Jézus sok hívőnek azt fogja majd mondani az ítéletkor, hogy „távozzatok tőlem ti gonosztevők, soha sem ismertelek titeket.” (Máté 7:23) Ez első olvasásra teljesen abszurd, hogy Jézus bárkire is azt mondaná, hogy Ő ne ismerné az illetőt. De ez a kifejezés a Bibliában, hogy ismerni valakit, nagyon sok helyen a férj és feleség közti kapcsolatra utal (pl.: 1 Mózes 4:1, Máté 1:25)!

„Nem tudjátok-e, hogy aki a paráznával egyesül, egy test vele? Mert ketten lesznek, úgymond, egy testté. Aki pedig az Úrral egyesül, egy szellem Ővele.” (1 Kor 6:16-17)

Amit itt Pál megemlített, kizárólag házasságon belül engedélyezett!

Hogyan lesz a menyasszonyból feleség? Isten szolgáinak az lenne a dolga, hogy megtanítsanak minket arra, hogyan válhatunk menyasszonyból feleséggé. Hogy eljussunk az érett felnőtt korra, amikor ugyanis alkalmasakká válunk az Úrral kötött házasságra. De idáig még hosszú út vezet. Egy kicsit előre is rohantunk, de nem baj, mert látnunk kell magunk előtt a célt. Az eljegyzés után a következő lépés a házasságkötés.

Végezetül mutatnék valamit. Jézus királyi menyegzőről szóló példázatában így szól a király üzenete:

„Kész minden, gyertek el a menyegzőre!” (Máté 22:4)

Ezenkívül azt látjuk, hogy a király az Ő szolgáit a menyegzőről küldi ki, hogy hívják be azokat, akik még kint vannak…

Tartalomjegyzék